Kamaszkor
Ez az időszak sem a gyerekeknek, sem a szülőknek nem könnyű. A szófogadó kedves gyermekből, visszabeszélő bizalmatlan kamasz lesz, aki próbálgatja erejét, szerepeit, külsejét, lázad a szabályok a szülők, az iskola ellen.
Az addigi, viszonylag kiegyensúlyozott gyermeki, gondtalan lét összekavarodik. A kamasz vitatkozik, és kérdőre von mindent és mindenkit. Viselkedésével és külsejével is különbözni akar, nemi identitása is szilárdul, férfivé, nővé válik. A testi és lelki változások felborítanak mindent.
Gyakran szenvednek a szeretet hiányától a környezetükben generált sok konfliktus miatt. Korai szexuális próbálkozásaik ijesztő, örömtelen és nem ritkán szégyellni való események. Az intimitás elutasítása miatt anyukákkal is meglazul a viszony. Udvarolni, gyöngédnek lenni egyet jelent számukra a gyöngeséggel.
A serdülők, gyakran provokálnak másokat. Simogatni nem engedik magukat, miközben mindennél jobban szeretetre és elfogadásra vágynak.
A figyelmes szülő ilyenkor nagyokat nyel, magában számol tízig, mielőtt szólna. Gyakran biztosítja gyermekét minden provokáció, vita ellenére feltétlen szeretetéről. Nem csak szavakkal, hanem dicsérettel, lopott öleléssel, mosollyal, figyelő hallgatással, fokozott gondoskodással.
Nagyvonalúan hinnünk kell, hogy ez az időszak csak átmeneti.
A kamaszt nem könnyű szeretni, mert tüskés. Ám ugyanúgy nyitott a jóra, az értékre, az érdekesre és a tudásra! Hangulata egyik percről a másikra változik. Könnyen lelkesedik, és könnyen feladja. A szülők felelőssége, hogy rá tudják-e segíteni a jó útra. 
Nem könnyű egy állandóan goromba, tüskés, lobbanékony már-már felnőttet elfogadni ilyennek, de tartsunk önvizsgálatot. Mindent tökéletesen csináltunk? Mi tökéletesek vagyunk? Mindig szerettük, elfogadtuk, törődtünk vele, figyeltünk rá? Az ajándékok és a rá költött pénz mennyisége egyáltalán nem számít, csak az idő és az befektetett érzelmeink és figyelmünk.
Ebben az időszakban még van lehetőségünk, hogy az elszalasztott gesztusokat még megtegyük. Az elkövetett hibákat korrigáljuk. Ne önmagunk frusztrált, kihagyott életesélyeit akarjuk megvalósíttatni általa. Őt fogadjuk el, őt szeressük olyannak, amilyen.
A mi párkapcsolati és munkahelyi konfliktusainkról nem a gyermekünk tehet. A gondjainknak nem ő volt az okozója. Kárpótoljuk őt most az elmaradt figyelemért.