A cirkuszi elefánt
Van olyan élethelyzet, amikor a komplex szemlélet többet segít, mint a sok szakértő összesen.
Ez a perzsa mese jól szemlélteti, hogy más-más szemszögből nézve egy dolgot csak részleteket láthatunk belőle.
„Egy éjjel bevezették az elefántot egy sötét terembe, hogy közszemlére tegyék. Az emberek seregestül özönlöttek az eseményhez.
Mivel sötét volt, nem láthatták az elefántot, a kezeikkel próbálták kitapintani az alakját.
Az elefánt nagy állat, ki-ki csak egyik vagy másik testrészét foghatta, tapinthatta meg, és csak arról adhatott leírást, amit érzett.
Az, aki az állat egyik lábát fogta, kijelentette, hogy az elefánt olyan, mint egy erős oszlop,
az, aki agyarával találkozott, valami hegyes tárgyként írta le az elefántot,
az pedig akinek az állat füle jutott, úgy vélekedett, hogy legyezőhöz hasonlatos,
végül, aki az elefánt hátát simogatta végig, azon a nézeten volt, miszerint az elefánt olyan sima és lapos, akár egy kerevet.”
Egy probléma megoldásakor szakértőhöz megyünk segítségért.
Azonban mindegyik szakember csak a saját szakterületén fogja szemlélni a bajunkat.
Az orvos, csak a betegségünket kezeli, a pszichológus csak a lelkünket, a jogász meg csak az ügyet próbálja megoldani, a pedagógusnak pedig csak a gyerek fontos.
(forrás: https://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/bevezet2.html)